Nagyvárosi zaj: beteggé tesz!
A WHO napokban közzé tett új ajánlása szerint a pihentető alvás feltétele, hogy a lakóhely zajterhelése ne haladja meg a 40 decibelt. Budapest legforgalmasabb pontjainak éjszakai zajszintje messze az ajánlás felett van.
Zajok: hol, mennyi?
Az orvostudomány szerint a zajártalom által előidézhető súlyos károsodás küszöbe 85 decibel, a fájdalomhatár pedig 120-130 decibel, ami megfelel egy körülbelül száz méter távolságra lévő lökhajtásos repülőgép felszállásakor keletkező zajnak. A lakásokban általában 40-50 decibel, irodákban 60 decibel erősségű a zaj, az utcákon pedig gyorsan eléri a 85 decibelt. A diszkókban és rock-koncerteken a zaj ereje 110 decibel körül van, és ezáltal hangosabb, mint egy 100 decibeles légkalapács.
Az ország legzajosabb pontjai
Magyarországon több mint kétmillió ember él zajszennyezett területen. A főváros legzajosabb pontjai: a Kossuth Lajos utca Kiskörúthoz közeli szakasza; a Ferenc körút és az Üllői út találkozása; a Nyugati környéke és a Margit körút. Az éjszakai zajszint és annak a szervezetre gyakorolt hatásáról 35 audiológus bevonásával hat éven át tartó kutatás eredményeit hozta nyilvánosságra a napokban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) Európai Regionális Irodája. A világszervezet új ajánlása szerint az éjszakai pihenést még biztosító zajterhelés legfeljebb 40 decibel. Aki ennél nagyobb zajban kénytelen álomra hajtani fejét, gyakran szenved álmatlanságban és egyéb alvászavarban. 55 decibel felett az alvó ember szívverése felgyorsul, vérnyomást és vércukorszintje megemelkedik, valamint megnő a vérben a szabadon áramló zsírsejtek mennyisége is. Ez hosszú távon érszűkület kialakulásához vezethet, ami pedig nagymértékben növeli az infarktus kockázatát. Emellett a tartós zajártalom nyugtalanságot és mentális fáradtságot, valamint idegrendszeri problémákat okoz, és akár 8-10 évvel is megrövidítheti az ember életét. A WHO kutatása szerint ötből egy európai 55 decibelt meghaladó zajszintben próbálja éjszakánként kipihenni magát. Különösen veszélyeztettek a repülőterek közelében élők.
Feszültté tesz
A szakemberek a zajterhelésen belül különbséget tesznek az ún. dörejártalmak és a hétköznapi zajszennyezés között. Az előbbibe tartozik például, ha petárda robban mellettünk, aminek zajszintje elérheti a 130 decibelt. Ilyen erőteljes behatás akár már egyszeri alkalommal is tartós halláskárosodást, fülzúgást okozhat.
Egy koncert zajszintje 100-110 decibel körül van, de sokan ilyen hangerőn hallgatnak zenét fülhallgatóval is. "Reptéren a jetmotoros gépek által keltett zaj 120-130 decibel körül van, ez mire a teraszon bámészkodókig eljut, körülbelül 80 decibelre csökken. Már ekkora zajtól is hamar feszültté, idegessé válunk" - magyarázza dr. Helfferich Frigyes fül-orr-gégész, audiológus főorvos.
A hétköznapi zajterhelésen belül visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz, ha valaki a munkahelyén évekig tartósan 60-90 decibelben kényetlen tartózkodni. Ilyen körülmények között dolgoznak többek között a bányászok vagy a szövőnők. Halláskárosodást ugyan nem okoz, de a szervezetben stresszválaszt idéz elő az átlagos irodai zaj is - a számítógépzúgás, a fénymásoló-zakatolás, a telefoncsörgés. "A stressz alatt itt nem a hétköznapi élet idegességét értem, hanem a szervezet biológiai reakcióját: a mellékvese kéreg működésének fokozódását valamint a szimpatikus idegrendszer aktivizálódását. E szervek folyamatos, magas tónuson járatása különféle betegségekre hajlamosít bennünket, mint például a magas vérnyomás vagy a gyomorfekély" - magyarázza az audiológus főorvos.
Nyári éjszakákon, amikor az ablakokat kénytelenek vagyunk kinyitni, Budapest fő útjain jóval a WHO által ajánlott 40 decibel felett van a zajszint. "Ráadásul az alvás igazán akkor pihentető, ha a zajterhelés nem haladja meg a 15-20 decibelt. Ez körülbelül a suttogó beszéd hangerősségének felel meg, míg a 40 decibel már a társas összejövetelek zajszintje, amikor sok ember beszél egyszerre, normál hangerőn" - mutat rá dr. Helfferich. Megoldást jelenthet a füldugó: ez körülbelül 30 decibellel képes csökkenteni a zajszintet.
Fogy az altató
Az éjszakai zajártalomnak leginkább a gyerekek vannak kitéve, hiszen nekik több alvásra van szükségük, valamint a krónikus betegségekben szenvedők és az idősek, akik érzékenyebbek a zavaró tényezőkre. A WHO-kutatás rámutat, hogy az alvászavarban szenvedők számának növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi rendszerekre, a lakosság pedig egyre többet költ altatókra. A világszervezet felszólítja az országokat, hogy határozzák meg a "zaj hotspot"-okat, és csökkentsék ezeken a helyeken az ott élőkre gyakorolt káros hatásokat. Hiszen önmagában nem a zajjal van probléma, hanem azzal, hogy hány embert érint. A nagyvárosi zajzónák és a hozzájuk kapcsolódó szabályozás segíthetne a káros hatások enyhítésében: elkerülhető lenne például, hogy forgalmas, többsávos utak mellé kórházak, iskolák épüljenek. Ilyen helyekre érdemes viszont irodaházakat tervezni, amelyekben az éjszakai magas zajszint senkit nem zavar.
"Csakúgy, mint a légszennyezés, a fényszennyezés és a káros vegyi anyagok, a zaj is környezeti ártalom. Szinte kivétel nélkül túl magas zajszintben élünk, mégis hagyományosan ezt a hatást figyelmen kívül hagyjuk. Úgy tekintünk rá, mint a nagyvárosi élet elkerülhetetlen velejárója, és nem is próbáljuk kontrollálni vagy csökkenteni a káros hatást" - nyilatkozta a sajtónak dr. Rokho Kim, a WHO Európai Regionális Irodájának munkatársa, az éjszakai zajártalomról készült tanulmány szerzője. A világszervezet egy korábbi becslése szerint csak Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe zajártalom következtében.
