Miért érdemes hangszigetelnem?

Zaj A zaj fizikai leírása szerint különböző frekvenciájú és intenzitású hangok véletlenszerű keveréke. Intenzitásától, spektrumától és időtartamától függően, hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és vegetatív idegrendszerben. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. A zajforrások élettani hatásait feltérképezték, és szabványban rögzítették a megengedhető zajterhelés határait. Ezek mérhetően és dokumentálhatóan mutatják az ilyen jellegű problémák jelentőség és körét. A zaj károsító hatása függ: az erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától, az időbeli megoszlásától, az ember nemétől és életkorától Reakciók a zajterhelésre A zaj elsődleges hatásai A szabványokban megengedett határértékek betartása ellenére is problémát okozhatnak a zajok. A betegekre, idős emberekre, gyermekekre jóval kisebb zajnívók is károsan vagy hátrányosan hatnak. A zajok alacsonyfrekvenciás összetevői különösen veszélyesek. A viszonylag kis intenzitású, de tartósan jelenlevő zajok hatása interaktív, hosszú folyamat, amely az ember egyedi ellenálló képességétől és sokszor attól is függ, hogy a munkájával kapcsolatosan vagy zavaró hatásként éli meg a zajt. Fizikai - érzeti hatások, pl. jel elfedés. Pszichikai hatások (ijedtség, ingerültség, zavarás) személyfüggők, és megszokhatók; a reakciók idővel módosulhatnak. Biológiai hatások az ember személyiségétől független reakciók, és nem szokhatók meg - az élettani működés zavara a vegetatív idegrendszer működésének változása miatt, - ideiglenes/maradandó halláskárosodás Reakciók rejtett zajterhelésre Az elektroakusztikai rendszerek reprodukciós hibáiból, korlátaiból eredő fárasztó, káros hatások akkor is fölléphetnek, amikor műszeres vizsgálatok még nem mutatnak ki durva hibákat. A felvételi információtartalom elváltozásából eredő hamis információtartalom észlelése és a mérésekkel bizonyítható torzítások közötti kapcsolat nem minden részletében tisztázott. Ebben a helyzetben csak arra figyelhetünk, hogy lehetőség szerint a környezetünkben lévő legszerényebb reprodukciós eszköz se legyen terhelő hangzású. "A belső fül varázslatos alagútjaiban indul el minden, de az agy az a szerv, amely rendet teremt a hangok világában. A beszéddel, a zenével, a vízcsobogással és rengeteg más hallási eseménnyel, sikerrel birkózik meg, csak egyetlen dologgal, a zajjal nem tud mit kezdeni. Zajban "megtéved", vagy éppen a romló hallás miatt nem kap megfelelő impulzusokat. Itt az ideje, hogy elgondolkozzunk, mit tehetnénk a zajszennyezés ellen. ” (Csépe Valéria, Magyar Tudományos Akadémi Titkárhelyettes: Az agy és a hangok világa) A káros zajterhelés elleni harc leghatásosabb fegyvere a PhoneStar Csendlap hangszigetelő rendszer!

Lakáson belül a szoba, nappali, konyha hanggátlási megoldásai és lépcsőházak zajcsillapítása nagyban eltér egymástól. Mi is ennek az oka? - kérdezik érdeklődőink.  A következő sorokban megpróbáljuk világossá tenni a különbségeket.  Minden lakóhelyiségben vannak „szobai berendezések”: asztal, kanapé, székek, könyvespolc, virág, függöny stb. Ezek az anyagok igazából nem a hangszigetelést támogatják, viszont a terem akusztikájához pozitívan járulnak hozzá, hiszen minden egyenetlen szerkezetű elem vagy puhább szerkezetű anyag, ágy, kanapé megtöri a hanghullámokat, ezeket részben el is nyelik, így a mindenkori helyiségben érzékelhető zajcsillapítás a PhoneStar rendszerek megépítését követően rendkívül pozitívan érvényesül. Nem így a lépcsőházak esetében, mert ott ilyen „szobatárgyak” nincsenek jelen, ezért az általában U-alakú lépcsőházak sík felületei szórják a hanghullámokat, ezek oda-vissza pattognak a falak között. Ez a helyzet még akkor is fennál, ha PhoneStar rendszer kerül a szomszéddal közös falra, hiszen a jobb és bal oldalról átjövő megkerülő hangok, pontosan egymással szemben állnak és így a hanghullámok fel is erősíthetik egymást. Téves azt hinni, hogy a lépcsőházak PhoneStar hanggátló rendszerrel lezárt falai nem csillapítanak, mert valamiféle áthallás még érezhető. Az bizonyos, hogy a lezárt falak 70-95%-os csillapításra is képesek, ez kimondottan az előtétfalak esetében, persze ez is rétegrend függő. Direkt rögzítéses technikában 50-60%-nál nagyobb csillapítás érzékelése nem nagyon érhető el pontosan az előbb említett csapongó hanghullámok miatt. Ezért mindenképpen különbséget kell tennünk a két szerkezet közt, síkfalak és berendezett helyiségek között. További problémát jelenthetnek még főleg a lépcsőházak esetében, ha azok felett gipszkarton állmennyezet van, amely a padlástól választja el. A felülről átjövő, megkerülő hangok éppen úgy érvényesülhetnek, mint az oldalfalakon átjövő rezonanciák. Ezekre egyetlen megoldás van, az álmennyezetek felett meg kell építeni a PhoneStar hanggátló rendszert egészen a tetőcsúcsig.  Nem szabad elfelejteni, hogy tökéletes hangszigetelés nincs, lehet nagyon jó eredményeket elérni, de ez mind rétegrend és helyfüggő. Mindezek ellenére az eddig megépített lépcsőházi falak esetében nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk ügyfeleinktől, amelyeket köszönünk!  Reméljük ezen rövid cikkel sok érdeklődőnk kérdéseit megválaszoltuk, próbáltunk nagyon tömören és céltudatosan megközelíteni a kérdésekre adott választ. Várjuk további kérdéseiket, észrevételeiket!

Először is az a legfontosabb, hogy eloszlassuk a hangszigetelés témában kialakult városi legandákat, mert utólagosan beépített tökéletes hangszigetelés nem létezik. Laboratóriumi körülmények közt, ahol minden optimális, elérhető a “tökéletes csend”, de a lakóingatlanok esetében ez nem lehetséges, ezért meg kell elégednünk a zaj szempontjából élhető környezet megteremtésében. Mi az oka, hogy nem könnyű házilag jó minőségű hangszigetelést építeni? Először is, mivel az emberek nagy része nem rendelkezik akusztikai ismeretekkel, nincs tisztában a hangszigetelés sarkalatos kérdéseivel, amelyek a hanghullámok fizikai viselkedésével állnak szoros rokonságban. A hang alapvetően energia és ha leegyszerűsítjük a hangszigetelés problematikáját, akkor beláthatjuk, hogy a hangszigetelés egy olyan szakterülete az építőiparnak, amely a hangenergia elnyeléséről szól. Ha nem tájékozódunk a hangszigetelés kérdésében, gyorsan szembesülhetünk azzal a problémával, hogy a megépítendő hangszigetelés elsősorban pénzünket nyelte el a hanghullámok helyett. A nem gondosan megtervezett és kivitelezett hangszigetelés jó esetben drága, rosszabb esetben pedig súlyos ráfizetés, hiszen egy nagyobb lakóingatlan, iroda vagy disco hangszigetelése esetenként milliós nagyságrendű tétel lehet. Ha használt lakást vásárolunk , amely alapvatően zajos környezetben van, számítanunk kell rá, hogy a folyamatos zajterhelés miatt pszichoszomatikus betegségek, depresszió, agresszió jelei mutatkozhatnak családunkban. Ha kisgyermek is van a családban, az ő fejlődését fokozottan figyelembe kell venni, hiszen a csecsemők sokkal érzékenyebbek a zajterhelésre, mint a felnőttek. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen a szomszédok életvitele. Buliznak, fiatal házasok, éjjel járnak haza, kora hajnalban indulnak dolgozni stb.? Ezekben az esetekben nem lehet szándékos zajkeltésről beszélni, amely ellen önkormányzati rendeleteket is hoztak, ezért csak a hatékony hangszigetelés lehet a megoldás, hogy a szomszédokkal való kapcsolat ne fajuljon el egy esetleges bírósági ügyig. Ha új építésű lakást vásárolunk a kivitelezőtől minden esetben kérjünk biztosítékot, hogy az ingatlan hangszigetelése az elvárásainknak és az építés helyének megfelelő. Nagyon sok ügyfelünk panaszkodik, hogy a súlyos összegekért vásárolt, igényes tervezésű lakása a megfelelő hangszigetelés beépítésének hiánya miatt élhetetlen börtönné változott! A régi polgári lakások vastag falai jó hangszigetelők, de itt a nyílászárók és a gépészeti elemek jelenthetnek problémát. A régi nyílászárók cseréje, szigetelése új hangszigetelt ablakokra, ajtókra sokszor nagyságrendekkel javítja az ingatlan hangszigetelését még akkor is, ha előtétfalas, többrétegű szigetelést építettünk be. A házilag készült hangszigetelés azért is kevésbé hatékony, mert a tulajdonosok nincsenek tisztában a gépészeti elemek által létrehozott hanghidak kialakulásával. Cégünk minden esetben felméri ezek lehetőségét és ha a gépészet hangszigetelése előreláthatóan nem lesz hatékony, akkor erről a megrendelőt időben tájékoztatja, hiszen csodákat sajnos mi sem tudunk tenni. Természetesen irreálisan magas összegekért bármilyen hangszigetelési probléma megoldható és akár egy új házat is lehet építeni, de ez anyagilag nem lesz túlságosan kifizetődő. Alapvető elv a hangszigetelésben, hogy “egy anyag nem a tökéletes hangszigetelő anyag” , mivel az igazán hatékony hangszigeteléshez rétegrendekben kell gondolkodnunk. A megfelelő rétegrendek megtervezéséhez komoly akusztikai és anyagismeretek szükségesek. Több ügyfelünk panaszkodott, hogy hiába épített hangszigetelő falat nikecellből és gipszkartonból, illetve egyéb általa jó hangszigetelőnek gondolt anyagokból, az áthallási eredmény nem hogy jobb lett volna, hanem mivel a nikecell bizonyos frekvenciákon membránként működik, rosszabb lett. Ilyenkor kezdődik az idegeskedés és a rémült számolás, hogy mennyi pénz folyt el a családi kasszából a semmibe. A hangszigetelés rétegrendjeinek megtervezésénél figyelembe kell venni a szigetelés beépítésének helyét. Nem mindegy, hogy a hangszigetelés melyik és milyen anyagú falra kerül. Például a gyengébb válaszfalak esetében nem lehet erős dűbeleket használni, vagy a nagy tömegű PhoneStar hangszigetelő lapokat ezekre direktben felrögzíteni. A plafon az épületek legkritikusabb pontja, hiszen itt a nagy súlyú hangszigetelés terhelése komoly statikai tervezést igényelhet. A hangszigetelési rétegrendek tervezésénél ezért is fokozott figyelemmel kell eljárni, hogy a beépített anyagok elmozdulva ne okozhassanak balesetet. Néhány esetben -főleg vastag falaknál- elégséges a direkt rögzítés , de vékony falaknál, főleg ha emelt szintű védelemet szeretnénk a zajterhelés ellen, akkor előtétfalas hangszigetelési rendszerben kell gondolkodnunk. Az előtétfalas hangszigetelés lényege, hogy ez az erős dűbelekkel rögzitett fal elnyelje a hang energiáját és mégis a lehető legkevesebb helyet vegye el az ingatlanból. A rétegrendben felhasznált anyagok, a több réteg PhoneStar Csendlap , a kőzetgyapot, a hanglágy anyag, a gipszkarton együttesen gondoskodnak a hatékony hangszigetelésről és a megfelelő burkolatról, amely révén az előtétfalas hangszigetelés rejtve biztosítja a család nyugalmát. Sok esetben a zajok nem az úgynevezett léghangok (a levegőben terjedő hangokat hívjuk így), hanem úgynevezett kopogó hangok, amelyek a födémeken és a gépészeti elmeken át terjednek. Ezekkel szemben is lehet védekezni megfelelő hangszigetelési PhoneStar rétegrendekkel, de tervezésük különös gondosságot igényel! Sok esetben mi magunk vagyunk a zaj forrásai, ezért kell szigetelnünk lakásunkat. A PhoneStar Csendlap jó hangszigetelési eredményeket ad, ha zongorázunk, hegedülünk, vagy éppen a házimozizás a hobbink. A német szabadalmú PhoneStar Csendlap a piacon található egyik legjobb hangszigetelő anyag, melyet hosszú évek tapasztalatai alapján saját kivitelező brigádunk épít be. A hangszigetelés előtt akusztikusunk igény szerint megméri az ingatlan falainak áthallását, hogy megrendelőnk számára a legolcsóbb és leghatékonyabb rétegrendet tudjuk kialakítani.  Bizonyos esetekben, ahol egyszerűbb rétegrend is hatékony lehet, a PhoneStar Csendlap felszerelése megrendelőnk által is lehetséges, viszont minden esetben kérje ingyenes szaktanácsunkat, hogy a felszerelt hangszigetelés hatékony és olcsó lehessen. A piacon több olyan cég is van, amely megfelelő szaktudás és anyagok nélkül, mások által kifejleztett technológiák lemásolásával próbál teret nyerni. Az utólagos pereskedés elkerülése végett javasoljuk, hogy minden esetben vizsgáljuk meg a cég referenciáit és kössünk megbízási szerződést a munkára, melynek elvégzéséről a kivitelezőnek számlát kell adnia. A számla nélkül végzett munkával kapcsolatos reklamációk a legtöbb esetben elsikkadnak, azokat nem orvosolják. Cégünk, a PhoneStar gyártója minden esetben garanciát, valamint a munka végeztével számlát ad megrendelőjének, továbbá az esetleges, akár évekkel később felmerült problémákat is igyekszik orvosolni.

Lakóközösségek életét megkeseríti egy-egy szomszéd a társadalmi és jogi normákra fittyet hányó, hangos, agresszív viselkedésével. Mit szabad és mit nem szabad tenni házunkban lakásunkban, másik oldalról, mit kell eltűrnie a szomszédoknak, illetve mit kell nekünk eltűrni? Fontos tudni, hogy milyen lehetőségeket biztosít számunkra a jog az olyan szomszédokkal szemben, akik az együttélési szabályokat megszegve keserítik meg életünket és veszik el a pihenéshez, a zavartalan magánélethez fűződő – egyébként Alkotmányban biztosított – jogainkat. A társas együttélés legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyvben találjuk, de más törvények és rendeletek is megfogalmazzák: kinek, mikor és hogyan kell viselkednie, illetve, ha ezt nem teszi, akkor vele szemben milyen jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Vannak olyan normák, amelyek megszegőivel szemben a jog büntetést (közigazgatási bírság, szabálysértési bírság, illetve büntetőjogi büntetés) rendel kiszabni. Az együttélés szabályaival kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy szomszédokat zavaró, hangos tevékenységet csak este 10 óra után nem folytathatunk. Lássuk, miért nem igaz mindez! Mint mond a Ptk? Amikor egy földterületet, házat, lakást vásárolunk, bérelünk vagy abban bármilyen jogcímen (például: családtag, albérlő, szívességi lakáshasználó), de akár jogcím nélkül (jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen) tartózkodunk vagy lakunk, e szabályokat be kell tartanunk, és ugyanezt megkövetelhetjük a szomszédainktól is. A kötelezettséget, vagy tilalmat előíró jogszabály nem ismeretére, mint felelősséget kizáró, vagy azt enyhítő körülményre nem hivatkozhatunk. Egyszerűbben megfogalmazva a jogszabályok (törvények, rendeletek) nem ismerete, nem mentesít senkit a felelősség alól! A Polgári Törvénykönyv általánosságban fogalmazza meg, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Láthatjuk, hogy a jog nem köti a felesleges zavaró tevékenység gyakorlásának a tilalmát időkorláthoz. A csendháborítás szabálysértését követi el, és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. Lehetetlen, ezért a jogszabályok meg sem kísérlik, felsorolni azokat a tevékenységeket, amelyek indokolatlanul zavarhatják szomszédaink nyugalmát. Idesorolható: a túl hangos zenehallgatás a napszaktól függetlenül, a hétvégi barkácsolás, lakásfelújítás, fűnyírás, a házibulik, a családi események. Az önkormányzatok is beleszólnak Természetesen szó sincs arról, hogy ne lehetne vendégeket fogadni, családi eseményeket megünnepelni, hétvégén megjavítani a kerítést. Városonként, Budapesten pedig kerületenként változó, hogy mettől meddig használhatjuk hangos háztartási gépeinket, végezhetünk felújítási munkálatokat, énekelhetünk és zenélhetünk. Általában felújítási munkákat és zeneoktatást, gyakorlást munkaidőben lehet végezni, hangos háztartási gépeket pedig este 8-9-ig lehet használni, de van, ahol hétköznap ebédidőben le kell állni a hangos felújítási munkákkal és az énekléssel, illetve van, ahol a lakók többségi beleegyezésére van szükség a hosszú távon kellemetlenséget okozó tevékenységekhez, mint például az állattartás vagy a zene- és táncgyakorlás. Az önkormányzati rendelet megszabja, hogy hánytól hányig milyen zajjal járó tevékenységet lehet végezni. Az azonnal hibaelhárítási tevékenység képez csak kivételt. Maguk a társasházak is szigoríthatnak Az önkormányzatok előírásain indokolt esetben az egyes társasházak még szigoríthatnak, de ellent nem mondhatnak neki. Így ha társasházban lakunk, a saját házirendünkkel érdemes tisztában lenni, kertes házakra pedig az önkormányzat rendelkezései érvényesek. A társas ház házirendje megszabhatja, hogy hánytól hányig lehet porszívózni, mosógéppel mosni, fúrni, és kiterjedhet arra is, hogy otthonunkban nem használhatunk klumpát, fapapucsot, stb. Az előzetes bejelentés sok esetben megoldás lehet Ha olyan programot tervezünk, ami zavarhatja a szomszédokat, ezt érdemes nekik jelenteni. A legkulturáltabb és legintelligensebb megoldás az, ha előre jelezzük a várható kellemetlenségeket. Egy cetli a liftbe, a bejáratra, a postaládákba, és egy telefonszám, ahol lehet szólni, ha már túlzottnak tarják a szomszédok a zajt. Az (íratlan) alapszabályokat is tartsuk be! Az azonban, hogy bejelentettük, bulit tartunk, nem hatalmaz fel bennünket arra, hogy azt tegyünk, amit csak akarunk. Ha ugyanis a szomszédainkat zavarjuk, a bejelentésünk ellenére is rendőrt hívhatnak, és véget vethetnek a zajos mulatságnak, legyen szó nappalról vagy éjszakáról. A bejelentéssel csupán egy kis türelmet és megértést kérhetünk, de a megengedett decibelhatárt ilyenkor sem léphetjük át. Ha előre szólunk, akkor lehetőséget biztosíthatunk a lakótársaknak, hogy elmenjenek otthonról, illetve felkészüljenek arra, hogy ne tervezzenek korai csendes pihenőt. De ne feledjük, hogy ezzel nem élhetünk vissza, és pusztán a jóindulatukon múlik, hogy szabálysértésünk miatt eljárást indíttatnak-e vagy sem! A nagyobb családi eseményeket, például esküvőt érdemes bejelenteni a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán is. Amennyiben ehhez közterületet is igénybe kívánunk venni (például: esküvői menet) az eseményt a városi, vagy fővárosi kerületi rendőrkapitányságon is érdemes bejelenteni. Fontos tudni, hogy amennyiben családi rendezvényt tartunk, ehhez nem kell a szomszédok beleegyező nyilatkozata, viszont a zajhatárokat ilyenkor is kivétel nélkül be kell tartani! A rendőrség esetleges többszöri megjelenése az egész családi rendezvényt tönkreteheti. Jöhet a feljelentés! Az együttélési normákat megsértő lakótársat, amennyiben felszólításunk ellenére sem halkítja le a zenét, vagy fejezi be a „tivornyát”, minden esetben fel kell jelenteni! Ahány szabálysértési eljárás indul ellene, annyi büntetést fog kapni. A szabálysértésekről szóló törvény értelmében ha a pénzbírság nem hajtható be, azt közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Sőt, a 2010-évi módosítások eredményeképpen ma már a fiatalkorú (14. életévét meghaladott) szabálysértést elkövető személlyel szemben is ki kell szabni az elzárást, illetve át kell változtatni a pénzbírságot elzárásra. Tehát ma már esély sincs a szankció elkerülésére. E módosításnak éppen az volt az indoka, hogy az önálló jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkező fiatalkorú szabálysértővel szemben a hatóságok tulajdonképpen „eszköztelenek” voltak. Nem igaz tehát, hogy a hatóságok nem tesznek semmit, és a szabálysértő szomszédot nem vonják felelősségre, az viszont tény, hogy a hatóság csak akkor tud eljárni, ha a szomszédok megtették a feljelentést. Ha életvitelünk, hobbink miatt zajt keltünk vagy a rendes szomszédok bámilyen óvatosan is “élnek” a nem megfelelő minőségű falak miatt zavar az általuk keltett kevés zaj, akkor pedig nincs más hátra- az ingatlant szakszerűen hangszigeteltetni kell. Ebben pedig biztosan számíthatnak a Hang és Tűz Kft. CE minősített, díjnyertes termékére a PhoneStar “Csendlapra”!

Hogy segítsük az akusztikában használatos mértékegység, a decibel (dB) értelmezését a következő videóban bemutatjuk, hogy milyen változást jelent fülünk számára a -10-40 dB-es hangerőváltozás egy szimulált, elég széles spektrumú közlekedési zaj esetében. Android és iOS rendszerre is letölthető ingyenes hangnyomásmérő eszköz telefonra, amellyel be tudjuk kalibrálni saját hangfalaink hangerejét a teszt megfelelő hangerőn való kivitelezéséhez. (A hangfalakon zenét vagy a videóban bemutatott szimulált közlekedési zajt lejátszva annyira hangosítsuk fel, hogy a telefonunkon futtatott hangnyomásmérő program 1m-ről 89-90dB-t mutasson, majd játszuk le a videót és érzékelni fogjuk, hogy mennyit jelent a hangerő csökkenése -10dB-es lépésekben bemutatva. Ez természetesen nem egy hiteles, hanem csak referenciaként felhasználható mérés lesz.

A WHO napokban közzé tett új ajánlása szerint a pihentető alvás feltétele, hogy a lakóhely zajterhelése ne haladja meg a 40 decibelt. Budapest legforgalmasabb pontjainak éjszakai zajszintje messze az ajánlás felett van. Zajok: hol, mennyi? Az orvostudomány szerint a zajártalom által előidézhető súlyos károsodás küszöbe 85 decibel, a fájdalomhatár pedig 120-130 decibel, ami megfelel egy körülbelül száz méter távolságra lévő lökhajtásos repülőgép felszállásakor keletkező zajnak. A lakásokban általában 40-50 decibel, irodákban 60 decibel erősségű a zaj, az utcákon pedig gyorsan eléri a 85 decibelt. A diszkókban és rock-koncerteken a zaj ereje 110 decibel körül van, és ezáltal hangosabb, mint egy 100 decibeles légkalapács. Az ország legzajosabb pontjai Magyarországon több mint kétmillió ember él zajszennyezett területen. A főváros legzajosabb pontjai: a Kossuth Lajos utca Kiskörúthoz közeli szakasza; a Ferenc körút és az Üllői út találkozása; a Nyugati környéke és a Margit körút. Az éjszakai zajszint és annak a szervezetre gyakorolt hatásáról 35 audiológus bevonásával hat éven át tartó kutatás eredményeit hozta nyilvánosságra a napokban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) Európai Regionális Irodája. A világszervezet új ajánlása szerint az éjszakai pihenést még biztosító zajterhelés legfeljebb 40 decibel. Aki ennél nagyobb zajban kénytelen álomra hajtani fejét, gyakran szenved álmatlanságban és egyéb alvászavarban. 55 decibel felett az alvó ember szívverése felgyorsul, vérnyomást és vércukorszintje megemelkedik, valamint megnő a vérben a szabadon áramló zsírsejtek mennyisége is. Ez hosszú távon érszűkület kialakulásához vezethet, ami pedig nagymértékben növeli az infarktus kockázatát. Emellett a tartós zajártalom nyugtalanságot és mentális fáradtságot, valamint idegrendszeri problémákat okoz, és akár 8-10 évvel is megrövidítheti az ember életét. A WHO kutatása szerint ötből egy európai 55 decibelt meghaladó zajszintben próbálja éjszakánként kipihenni magát. Különösen veszélyeztettek a repülőterek közelében élők. Feszültté tesz A szakemberek a zajterhelésen belül különbséget tesznek az ún. dörejártalmak és a hétköznapi zajszennyezés között. Az előbbibe tartozik például, ha petárda robban mellettünk, aminek zajszintje elérheti a 130 decibelt. Ilyen erőteljes behatás akár már egyszeri alkalommal is tartós halláskárosodást, fülzúgást okozhat. Egy koncert zajszintje 100-110 decibel körül van, de sokan ilyen hangerőn hallgatnak zenét fülhallgatóval is. "Reptéren a jetmotoros gépek által keltett zaj 120-130 decibel körül van, ez mire a teraszon bámészkodókig eljut, körülbelül 80 decibelre csökken. Már ekkora zajtól is hamar feszültté, idegessé válunk" - magyarázza dr. Helfferich Frigyes fül-orr-gégész, audiológus főorvos. A hétköznapi zajterhelésen belül visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz, ha valaki a munkahelyén évekig tartósan 60-90 decibelben kényetlen tartózkodni. Ilyen körülmények között dolgoznak többek között a bányászok vagy a szövőnők. Halláskárosodást ugyan nem okoz, de a szervezetben stresszválaszt idéz elő az átlagos irodai zaj is - a számítógépzúgás, a fénymásoló-zakatolás, a telefoncsörgés. "A stressz alatt itt nem a hétköznapi élet idegességét értem, hanem a szervezet biológiai reakcióját: a mellékvese kéreg működésének fokozódását valamint a szimpatikus idegrendszer aktivizálódását. E szervek folyamatos, magas tónuson járatása különféle betegségekre hajlamosít bennünket, mint például a magas vérnyomás vagy a gyomorfekély" - magyarázza az audiológus főorvos. Nyári éjszakákon, amikor az ablakokat kénytelenek vagyunk kinyitni, Budapest fő útjain jóval a WHO által ajánlott 40 decibel felett van a zajszint. "Ráadásul az alvás igazán akkor pihentető, ha a zajterhelés nem haladja meg a 15-20 decibelt. Ez körülbelül a suttogó beszéd hangerősségének felel meg, míg a 40 decibel már a társas összejövetelek zajszintje, amikor sok ember beszél egyszerre, normál hangerőn" - mutat rá dr. Helfferich. Megoldást jelenthet a füldugó: ez körülbelül 30 decibellel képes csökkenteni a zajszintet. Fogy az altató Az éjszakai zajártalomnak leginkább a gyerekek vannak kitéve, hiszen nekik több alvásra van szükségük, valamint a krónikus betegségekben szenvedők és az idősek, akik érzékenyebbek a zavaró tényezőkre. A WHO-kutatás rámutat, hogy az alvászavarban szenvedők számának növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi rendszerekre, a lakosság pedig egyre többet költ altatókra. A világszervezet felszólítja az országokat, hogy határozzák meg a "zaj hotspot"-okat, és csökkentsék ezeken a helyeken az ott élőkre gyakorolt káros hatásokat. Hiszen önmagában nem a zajjal van probléma, hanem azzal, hogy hány embert érint. A nagyvárosi zajzónák és a hozzájuk kapcsolódó szabályozás segíthetne a káros hatások enyhítésében: elkerülhető lenne például, hogy forgalmas, többsávos utak mellé kórházak, iskolák épüljenek. Ilyen helyekre érdemes viszont irodaházakat tervezni, amelyekben az éjszakai magas zajszint senkit nem zavar. "Csakúgy, mint a légszennyezés, a fényszennyezés és a káros vegyi anyagok, a zaj is környezeti ártalom. Szinte kivétel nélkül túl magas zajszintben élünk, mégis hagyományosan ezt a hatást figyelmen kívül hagyjuk. Úgy tekintünk rá, mint a nagyvárosi élet elkerülhetetlen velejárója, és nem is próbáljuk kontrollálni vagy csökkenteni a káros hatást" - nyilatkozta a sajtónak dr. Rokho Kim, a WHO Európai Regionális Irodájának munkatársa, az éjszakai zajártalomról készült tanulmány szerzője. A világszervezet egy korábbi becslése szerint csak Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe zajártalom következtében.

Ahhoz, hogy egy országban a zajvédelem kellő módon megvalósuljon és működjön, mindenképp szabályozásra van szükség. Magyarországon az alkotmányban az áll, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A törvények ehhez elveket rögzítenek és irányt mutatnak, majd a kormány, illetve miniszteri rendeletek a törvényben előírtak végrehajtási utasításait tartalmazzák. Magyarországon törvényi szinten a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (módosítások: 2000. évi XCVII. törvény, 2001. évi LV. törvény, 2004. évi LXXVI. törvény) rendelkezik a környezeti zaj és rezgés elleni általános védelemről. A törvény szerint a védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A törvény a zaj és rezgés elleni védelem céljából műszaki és szervezési módszereket rendel, melyek segítségével meg kell oldani: a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését; a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását; a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét. A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani. 2008. január 1-jén lépett hatályba az új környezeti zaj- és rezgésvédelmi jogszabálycsomag. A ma már három rendeletből álló keretszabályozás elemeit a 5.10. ábra mutatja. 5.10. ábra - A zajvédelmi jogszabálycsomag elemei (Kiss A. 2009)  A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményekre vonatkozó a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet fontos eleme a zajvédelmi hatásterület lehatárolásának szabályozása. A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján történik a zajkibocsátási határértékek megállapítása, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzése. A zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet tartalmazza. Az üzemi tevékenységtől származó zajterhelési határértékekről az 1. melléklet, az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határértékekről a 2. melléklet, a közlekedéstől származó zajterhelési határértékekről a 3. melléklet rendelkezik. Az épületek zajtól védendő helyiségeiben, zárt nyílászárók mellett a 4. mellékletében előírt értékeket kell betartani. A környezeti rezgésekre vonatkozó határértékeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályzásáról szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapozza meg stratégiai zajtérképek készítésének módját, az ezekre épülő intézkedési tervek tartalmi követelményeit, illetve ezen jogszabály alapján történik a vasúti és közúti zajkibocsátás számítása, mérése, továbbá a zajterjedés számítása. Az épületek környezetében, helyiségeiben és bármely emberi tartózkodásra való területen észlelhető környezetizaj általános vizsgálatára az MSZ 18150-1:1998 sz., „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése” c. szabvány rendelkezik. A szabvány tartalmazza az alapvető fogalom meghatározásokat, a mérőberendezéssel és a vizsgálati eljárással kapcsolatos általános előírásokat, ezen kívül a szabvány részletesen előírja az alapzaj, továbbá a háttérterhelés és egy adott terület zajállapotának vizsgálati módszertanát. Az MSZ 15036:2002 sz., „Hangterjedés a szabadban” c. szabvány alapvető célja, hogy egységes környezeti számítási eljárást nyújtson a tervezéshez, a tervezés ellenőrzéséhez, és a különféle létesítmények és berendezések által okozott zajterhelés meghatározásához (a számítási eljárást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 7. melléklete is tartalmazza). MSZ ISO 1996-1-2:2009 sz., „A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése (1. rész - Alapmennyiségek és értékelési eljárások, 2. rész – A környezeti zajszintek meghatározása)”. Az 1. rész alapján az épületeket érő zajterhelés vizsgálata esetén a mérési pontokat a homlokzattól 2,0 m-re, a megfelelő épületszint padlója felett 1,2–1,5 m magasságban célszerű elhelyezni. A zajmérő műszert a 2. rész alapján kell megválasztani. A használt műszereknek meg kell felelniük az IEC 60651 szerinti 1. típus, de legalább a 2. típusú hangnyomásszint-mérőkre vonatkozó előírásnak. A műszert a mérés előtt és után a gyártó előírásai alapján ellenőrizni, kalibrálni kell. A mérési jegyzőkönyveknek tartalmaznia kell a mérési bizonytalanságot, illetve annak megállapításának módszerét. A szabvány a mérési bizonytalanság fontos elemeként tárgyalja a meteorológia tényezőket, pontosan definiálva azokat a meteorológia ablakokat, mikor a méréseket végre lehet hajtani (Kiss A. 2009). Közúti közlekedési zaj hatásai az élő szervezetekre A zaj a modern civilizációs betegségek egyik rizikófaktora. A felmérések egyértelműen igazolják, hogy a lakosság nagy része a zajterhelésszenvedő alanya. A zaj egyrészt veszélyezteti egészségüket, másrészt rontja a települések akusztikai minőségét. Az EU lakosságának kb. 40%-a van kitéve napközben 55 dB-t meghaladó közúti közlekedési zajterhelésnek, 20%-nál pedig a zajszint nappal nagyobb 65 dB. Éjjel az arány még rosszabb: a lakosság 30%-a 55 dB-nél nagyobb zajban él, ez pedig már bizonyítottan zavarja az alvást (BRENDT M. – BIBÓK ZS. 2003). Halláskárosodás során általában a hallásküszöb emelkedéséről beszélünk. A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást. Beszédértés romlása: Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása, és az is elképzelhető, hogy a személyiségében is zavarok keletkeznek. Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy „túlkiabálják” a zajt. A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, 45-50 dB hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 dB-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó (F. Baum 1992). Alvás zavarása: Ebben a tekintetben a feldolgozott irodalom mindegyik szerzője egyetért, hogy orvosi szempontból az alvás zavarása a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének. Az alvászavar leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében. A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, esetleg arythmia, növekvő pulzusszám,erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb. Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény. Különféle tanulmányok azt is megmutatták, hogy zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak. Vizsgálatok szerint a jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 dB értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 dB szintet (W. Gatschnegg 2003). Mentális egészség és teljesítmény romlása: szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria. A zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol. Magatartásunkra való hatás: A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet. Ezek a hatások többnyire közvetettek, illetve több összetevő kölcsönhatásának eredményeként keletkeznek. Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg (Barótfi I. 2000). A zaj nem mindenkit zavar egyformán, az emberek zajérzékenysége jelentős eltérés mutat. Az érzékenységet befolyásolhatja: egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradsági állapot, idegállapot, társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, törekvések, zajforráshoz való viszony, egyéb betegségek stb. környezeti tényezők: a lakáskörnyezet minősége (levegőszennyezés, biztonság), a lakás helye (városközpont, külváros, vidék) közlekedési ellátottság stb. Az Osztrák Közlekedési Klub (VÖC) szerint azoknál a személyeknél, akik hangos utak mentén laknak 20 %-kal magasabb risikófaktrot állapítottak meg a szívinfarktusra vonatkozásában. Az egészségügyi kutatások eredményeként több országban 65 dB feletti zajt a szívinfarktus egyik rizikófaktoraként kezelik (W. Gatschnegg 2003). Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben „normális” vagy „átlagos” embereket vizsgáltak. Az ezekben kiválasztott embereket általános társadalmi csoportokból válogatták, rendszerint egészséges felnőttek voltak. Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok „alulképviseltek”. Ilyen csoportok: csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb. Ezek a csoportok – úgy tűnik – kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben. Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk. Tanulmányok igazolják, hogy a zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag. A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze. Mindenek előtt azért is, mert a gyerekek és fiatalok a zajterheltséget nemcsak a mindennapi életből kapják, hanem önként kiteszik magukat a szabadidős tevékenységeiknél egészen magas akusztikai terhelésnek, állítja Wolfgang Gatschengg (W. Gatschnegg 2003). Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő. Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Megfigyelések szerint zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség (Póta Gy.-né 2006). Annak ellenére, hogy a zajhatásait az emberek esetében is nehéz mérni, illetve bizonyítani, kiterjedt kutatásoknak köszönhetően számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat. A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése. A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja. Azonban számos faj esetében egy hirtelen bekövetkezett hanghatás elég ahhoz, hogy sikertelen legyen egy szaporodási ciklus (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket). További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak. A már említett fajokhoz hasonlóan, halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható hang hatására (Zentai K., Schád P. 2001).